Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Szép város a Meszes aljában

„Zilah, melyet tessék Zilajnak mondani, ősi városka, régibb, mint ő maga hiszi. Tuhutum vezér korában is régi lehetett már, szláv, sőt már magyar is, mert bizony a magyarok nem a magyarok bejövetelekor jöttek ebbe az országba. Nagyszerű múltú, büszke fészek az egyesített Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék, a mai Szilágy vármegye székhelye, még saját külön nemzeti himnusza is van, így kezdődik: „Szép a város a Meszes aljában…” – írta Ady Endre a városról 1913-ban. Valóban, a Meszes hegység lábánál elterülő város nevét már Anonymus is említi. Erdély viharos története folyamán többször is szenvedett dúlást: 1541-ben és 1594-ben a tatárok, 1601-ben Basta zsoldosai, 1658-ban és 1661-ben a törökök, 1703-ban, a Rákóczi-szabadságharc idején Rabutin seregei perzselték fel. Szőlőtermesztéséről, később iparáról volt híres. Lakossága az 1850-es osztrák népszámlálás idején még túlnyomó részben magyar volt, de már a 19. század végén mutatkoztak a változás jelei: 1910-ben a város 8062 lakosának már 6,5 százalékát teszi ki a románság (529 lélekkel), később pedig tovább módosul ez az arány. Első iskoláját a költő és reformátor Szegedi Kis István alapította 1545 körül; a Református Kollégium alapításának éve 1646. A kor kívánalmainak megfelelő iskolaépületet 1715-ben építettek számára, majd 1902-ben épült fel az időközben Wesselényi Miklósról, egykori főgondnokáról és jótevőjéről elnevezett Kollégium. Első rektora Vári István, első hírneves tanára Gyarmathi Sámuel nyelvtudós volt, híres tanárai közé tartozott Sámi László történelemprofesszor, a Kossuth-párt lelkes híve, később Kincs Gyula, Ady tanára. Adybandié, aki azt vallotta szeretett városáról: „Aki vagyok, az a négy zilahi esztendő által vagyok…”.

Zilah (románul Zalău) ma a romániai Szilágy megye székhelye, 1972 óta municípium.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Zilahi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.