Nevezetességek, látnivalók

A zilahi iskola idejének és módjának keletkezését pontosan nem ismerjük. Nem is ismerhetjük, mert az egyházi levéltár 1703 augusztus 27-én leégett. Az iskola történetével foglalkozók az iskola „alapítását” működésének kezdeti időpontját mindjárt a protestáns vallásra való áttérési időpontra teszik, a XVI. század első felére, úgy 1527- 1530 közötti időre. Ady Endre 1892-től volt a zilahi református kollégium diákja, ahol 1896 júniusában jelesre érettségizett. Itt írta első verseit is. Egykori iskolája visszaszolgáltatásáért közel két évtizede pereskedik a református egyház. 2019 Októberben a Kolozsvári Táblabíróság elrendelte a per elölről kezdését. Az iskola előtt Ady Endre mellszobra áll. Jelenleg a Wesselényi Református Kollégium épületében a Silvania Főgimnázium székel. A vegyes tannyelvű középiskola igazgatója korábban a ziaruldesalaj.ro portálnak azt nyilatkozta, reméli, hogy az ingatlan nem kerül vissza az egyház tulajdonába. Hasonlóan nyilatkozott Ioan Ciunt polgármester is, aki szerint az épület  a "zilahiaké, románoké és magyaroké egyaránt."  A Zilahi Református Wesselényi Kollégium a per végső kimeneteléig sem vár tétlenül: új épületének alapkövét 2019. november 8-án tették le.

2020. január 26-án avatták fel Zilah központjában Ady Endre egész alakos szobrát. A Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész által megkomponált Ady Endre egy padon ül a karfára könyökölve, és egykori iskolájára néz. Le lehet ülni melléje. 2020 februárjában vita bontoakozott ki a szobor felállításának törvényrsségéről: a Szilágy Megyei Kulturális igazgatóság vezetője, Doina Cocis vetette fel, hogy a köztéri emlékműnek nem történt meg a szükséges engedélyeztetése. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke viszont kijelentette: az Ady-szobor tulajdonképpen utcabútor, ezért nem volt szükség a felállításához az említett jóváhagyásokra. A politikus azt is megemlítette, hogy a teret, amelyiken Ady Endre mellé lehet ülni, és amelyiken Fadrusz János híres Wesselényi-szobra is áll, át kívánja alakítani az önkormányzat, és megtörténhet, hogy az utcabútor végül más helyre kerül.

Báró Wesselényi Miklós az árvízi hajós szobra – Fadrusz János alkotása – a főtér végében áll, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust.

A nemrégiben Transilvania névre átkeresztelt Vigadó Zilah város egyik legfontosabb műemléképülete, történetét mégis alig ismerjük. A nem túl bőséges vonatkozó irodalomból nem derül ki a tervező építész vagy a díszítésen dolgozó mesterek kiléte, csupán az építési vállalkozó, Orbán Károly nevét és az épület összköltségét (337 496 korona) ismerjük. Feltételezik, hogy az épület helyén állt a Wesselényiek zilahi rezidenciája, s talán ebből a kúriából maradt fenn a déli szárnynak valamikor a XVIII. század végén készült klasszicista földszinti árkádsora és oszlopos tornáca. A mai épület 1895–1899 között épült föl, miután 1894-ben tervbe vették a régi épületek bővítését. A Vigadónak nevezett új épületnek reprezentatív és kulturális funkciót szántak, hasonló jellegű épületek a Monarchia számos városában épültek, amelyekben bálokat, előadásokat, politikai gyűléseket vagy kiállításokat rendeztek. Az épületben ezen kívül étterem, szálloda, kávézó és boltok, műhelyek működtek.

A főtér artézi kútjának vizét a XIX század elejétől használják. A mintegy 400 méterről feltörő magas vastartalmú vizét mai napig használják a környék lakói. A kút tervezője ismeretlen. A kör alakú, medence szélén négy angyalka látható.