Magyar  tulajdonban levő cég vásárolta meg a zsibói Wesselényi-kastélyt

A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány portfóliójába tartozó Manevi Zrt. tulajdonába került a zsibói Wesselényi-kastély.  A kastély jelenlegi tulajdonosát jelző, május 19-én kiállított telekkönyvi kivonatot a kastélyt eladó örökös juttatta el az MTI tudósítójának.

Janicskó András, a kastély örököse az MTI-nek elmondta: a kolozsvári Micro Vision Consult Kft. üzleti tanácsadó cég - mely április 20-án tőle vásárolta meg a műemléképületet - azonnal túl is adott a kastélyon. Ezt igazolja a friss telekkönyvi kivonat.

A Manevi Zrt. korábban Szatmár megyében vásárolt meg két történelmi jelentőségű műemléképületet: a Szatmárnémeti központjában álló egykori Pannónia szállót és azt a nagykárolyi épületet, amelyből 2014-ben költözött ki a város polgármesteri hivatala.

A zsibói Wesselényi-kastélyt csaknem egy évtizede árulja az örökös, aki belátta, hogy képtelen előteremteni a kastély felújításához és működtetéséhez szükséges összegeket. A kastélyra a bukaresti Artmark Historical Estate Kft. kereste a vásárlókat, folyamatosan csökkentve az árat, amely végül 800 ezer eurónál (288 millió forint) állapodott meg.

A romániai törvények elővásárlási jogot biztosítottak a román államot megtestesítő intézményeknek: a Kulturális Minisztériumnak, a Szilágy Megyei Tanácsnak és a Zsibói Polgármesteri Hivatalnak. Miután a kulturális tárca márciusban lemondott az elővásárlási jogáról, a Szilágy megyei önkormányzat jelezte, hogy megvásárolná az épületet. A tanács április 28-i ülésén határozott az adásvételi tárgyalások elkezdéséről, tárgyalóbizottságot nevezett ki, és pénzt is elkülönített a költségvetésében az üzletre. Csak később szembesült azzal, hogy a történelmi jelentőségű ingatlan már egy bő héttel korábban gazdát cserélt.

Janicskó András kedden az MTI-nek elmondta, a megyei önkormányzat kifutott a törvényes határidőből az elővásárlási jog érvényesítésével. Szilágyi Róbert, a megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke, a megyei tárgyalóbizottság vezetője a Maszol.ro-nak viszont azt mondta, hogy a törvényes határidőn belül jelezték vásárlási szándékukat, ezért bírósághoz fordulnak az elővásárlási joguk érvényesítéséért.

A barokk és klasszicista stílus ötvözésével 1779 és 1796 között felépített kétszintes kastély 2200 négyzetméteres hasznos területtel rendelkezik. A tízhektáros kastélykertből 1,3 hektárt szolgáltattak vissza az örökösnek, a fennmaradó részen botanikus kert működik.

A kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa Teleki Artúrné Wesselényi Ilona volt. Az ő leszármazottja, a Szilágysomlyón élő Janicskó (született Teleki) Éva 17 éven át pereskedett az örökség visszaszerzéséért. 1997-ben az állam az épületért csekély összegű kártérítést fizetett, amit a család visszafizetett az államnak, amikor a törvények módosítása nyomán a természetbeni visszaszolgáltatásra is lehetőség nyílott. A restitúcióról végül 2012 tavaszán hozott jogerős ítéletet a bíróság.

A zsibói Wesselényi-kastély az államosítás után iskolaként, majd pionírok (úttörők) házaként működött. Az 1989-es romániai rendszerváltás után is a gyermekek számára szabadidős foglalkozásokat szervező intézmény, illetve a kastélyparkban kialakított botanikus kert irodái működtek benne.

MTI

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Szilágy Megye Tanácsa kinyilvánította: élne a zsibói Wesselényi-kastély elővásárlási jogával

Szilágy Megyei Tanács április végi ülésén kinyilvánította: élni kíván az elővásárlási jogával, és megvenné a zsibói Wesselényi-kastélyt, amelyet évek óta árulnak az örökösök - nyilatkozta az MTI-nek Szilágyi Róbert István, az önkormányzat alelnöke.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus elmondta: az önkormányzati testületben a kormánykoalíció pártjainak  képviselői támogatták az erre vonatkozó előterjesztést, mely megkapta a megyei képviselők kétharmados támogatását. A szociáldemokrata önkormányzati képviselők nem vettek részt a szavazáson, már egy korábbi napirendi pont tárgyalásakor távoztak a gyűlésteremből.

A tanács öttagú tárgyalóbizottságot jelölt ki, amelyet Szilágyi Róbert István vezet. Ez a testület készíttet újabb szakértői értékbecslést, és kezdi el a tárgyalásokat a kastély örökösének képviselőjével.

A politikus elmondta: reményei szerint 30-60 napon belül megköthetik a szerződést a kastély megvásárlásáról. Hozzátette: ha sikerül megegyezni, és az önkormányzat tulajdonába kerül a kastély, arra számítanak, hogy EU-s forrásokból tudják felújítani. Kijelentette: mindenképpen kulturális rendeltetést szánnak az épületnek.

A barokk és klasszicista stílus ötvözésével 1779 és 1796 között felépített kétszintes kastély 2200 négyzetméteres hasznos területtel rendelkezik. A tízhektáros kastélykertből 1,3 hektárt szolgáltattak vissza az örökösnek, a fennmaradó részen botanikus kert működik.

A kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa Teleki Artúrné Wesselényi Ilona volt. Az ő leszármazottja, a Szilágysomlyón élő Janicskó (született Teleki) Éva 17 éven át pereskedett az örökség visszaszerzéséért. 1997-ben az állam csekély összegű kártérítést fizetett az épületért, amit a család visszafizetett az államnak, amikor a törvények módosítása nyomán a természetbeni visszaszolgáltatásra is lehetőség nyílott. Az örökösök azért kényszerültek a kastély eladására, mert belátták: nem tudják előteremteni a felújításhoz, karbantartáshoz szükséges összeget.

A zsibói Wesselényi-kastély az államosítás után iskolaként, majd pionírok (úttörők) házaként működött. Az 1989-es romániai rendszerváltás után is a gyermekek számára szabadidős foglalkozásokat szervező intézmény, illetve a kastélyparkban kialakított botanikus kert irodái működtek benne. Visszaszolgáltatásáról 2012 tavaszán hozott jogerős ítéletet a bíróság. A Szilágy megyei önkormányzat azt követően élhetett az elővásárlási jogával, hogy korábban a román kulturális tárca lemondott erről.

Fazakas Miklós lesz újabb négy évre Zilah alpolgármestere

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben önkormányzati képviselői mandátumot nyert Fazakas Miklós lesz újabb négy évre a város egyik alpolgármestere, miután november 10-én megválasztotta a város önkormányzata a település két alpolgármesterét.

Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint a keddi rendkívüli tanácsülésen Ionel Ciunt polgármester Fazakast és a szociáldemokrata Teodor Balajelt javasolta alpolgármesternek, akik az elmúlt négy évben is betöltötték ezt a tisztséget. A városvezető azzal indokolta a javaslatát, hogy az előző négy évben kiválóan együttműködött a két jelölttel. A 21 tagú testületben Fazakas 19 támogató szavazatot kapott, a szociáldemokrata jelölt 12-őt, ami elég volt az újraválasztásukhoz.

Fazakas Miklós mandátuma körül korábban jogi vita alakult ki. A Zilahi Bíróság első fokon nem érvényesítette mandátumát, mert az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) korábban összeférhetetlenséget állapított meg a politikusnál. Az ANI azt találta törvénybe ütközőnek, hogy 2012. július 23. és augusztus 28. között egy időben töltötte be az alpolgármesteri tisztséget, és képviselte a várost a helyi közszállítási vállalat igazgatótanácsában. Másodfokon azonban október végén Fazakasnak adott igazat a Szilágy Megyei Törvényszék, amely érvényesítette a mandátumát, így elhárultak a jogi akadályok az alpolgármesterré való újraválasztása elől.

Fotó: Facebook/Fazakas Miklós

Összeomlott a Bay-kastély a Zilah melletti Ördögkúton

Az elmúlt napok esőzései nyomán összeomlott a Bay-kastély a Szilágy megyei Ördögkúton - közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség. A kastély összeomlására a Szilágy Megyei Történeti és Művészeti Múzeum kutatója, Horatiu Cocis hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében. A muzeológus szerint a kastély a helybeliek lassú és vágyott rombolásának esett áldozatul. Összeomlásával pedig a gyűlölet, a felelőtlenség és a műveletlenség győzött.

A 19. század közepén neoromantikus stílusban épített kastélyban az államosítás után a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet székháza működött. Az épület 1990 után gazdátlan maradt és romossá vált. Egy 2018-ban végzett felmérés szerint már csak kilenc százaléka állt. A község polgármesterének a többször megismételt kérésére 2019-ben törölték a műemlékek országos lajstromáról.

Cristian Oros polgármester az Agerpresnek elmondta: hosszabb távon azt tervezik, hogy a kastély helyén építsék fel a polgármesteri hivatal új épületét.

A Bay-kastély utolsó tulajdonosa Bay Ferenc volt, aki a második világháború végén elmenekült a faluból. A szilágysági földbirtokost a román hatóságok felelősnek tartották azért, hogy 1940-ben a faluba bevonuló magyar honvédség vérengzésének 86 helybéli esett áldozatul. A település korábbi elöljárója közölte: a faluban nem nézik jó szemmel az egykori háborús bűnös birtokát.

A kastély összeomlására a Szilágy Megyei Történeti és Művészeti Múzeum kutatója, Horatiu Cocis hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében. A muzeológus szerint a kastély a helybeliek lassú és vágyott rombolásának esett áldozatul. Összeomlásával pedig a gyűlölet, a felelőtlenség és a műveletlenség győzött. Cocis nem tartotta elfogadhatónak azt, hogy a helyi közösség egy műemléképületen torolta meg mindazt, ami 1940-ben történt.

A Bay-kastély két épületszárnyból állt, amelyeket a velencei Sóhajok hídja mintájára épült átkelő kötött össze.

Horatiu Cocis bejegyzését, a kastély egykori és mai fotóival, ITT olvashatják: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1233537730321723&id=100009965220377

 

A Zilahi magyarok szeretnének még erősebben kötődni a múltjukhoz

A „Varrd magad a viseleted!” program tavaly indult el, és már 15 Szilágy megyei településre jutott el. Célja, hogy a fiatal nemzedék elsajátíthassa a helyi népviselet varrásának gyakorlatát az idősebbektől, és továbbvigyék a hagyományt. Mindemellett a szervezőket is meglepte, hogy a tanfolyam milyen fontos közösségépítő szerepet is játszik azokon a településeken, amelyeken eddig felkarolták. A népviselet varrás nem csak vidéken, hanem városon is népszerű. Zilahon például olyan nagy volt a túljelentkezés, hogy több csoportot is indítani kellett. A programhoz anyaországi, debreceni szakemberek is csatlakoztak, akik az elkészült viseleteket dokumentálják.

„Olyan magas érdeklődést mint itt, sehol sem tapasztaltunk. Amiatt lepett meg minket ez, mert Zilah az egyik olyan település, ahol nem találtunk forrásokat arra vonatkozóan, hogy volt-e, és ha igen, milyen volt a népviselet. Sajnos sem régi fotókon, sem pedig leírásokban nem bukkantunk rá, és mégis akkora vonzalom van a zilahi magyarok körében a népviseletek iránt, hogy szükségmegoldásként több csoporttal indítjuk el a tanfolyamot. Ez a magas érdeklődés arról árulkodik, hogy a zilahi magyarok erős identitással rendelkeznek, és még erősebben kötődni szeretnének múltunkhoz, mert értik, hogy ez a sikeres jövőnk záloga.” – nyilatkozta a Szilágysági Szónak Bogya Anna, a program kezdeményezője.

A megyeszékhely egyébként az egyik olyan szilágysági település, ahol nem találtak a szervezők forrásokat sajátos népviseletről. Így a zilahi tanfolyamok résztvevői a krasznai viselet, majd a tövisháti viselet megvarrását sajátították el. 

A programot a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (SzIT) indította el - ötletgazdája Bogya Anna, a SzIT elnöke -, a magyar kormány támogatásával, a Csoóri Sándor Alapon keresztül valósítják. A kezdeményezést az RMDSZ Szilágy megyei tisztségviselői a kezdetektől támogatták, a tanfolyamok koordinátora Katona Ibolya, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének jogásza.

A program valamennyi helyszínen alapos dokumentálódással indít, mivel nincs két egyforma magyar népviselet Szilágyságban. Motívumaikban, szabásaikban településről településre eltérőek, legyen szó a pliszírozott szoknyákról, a bő felsingekről, a bő ujjú lengyelingeken át az egyszerűbb felsőkig.

Az elkészült viseletek sehol sem kerülnek a szekrények mélyére – a lányok, asszonyok jeles napokon  magukra is öltik azt.

A szervezők, bár a koronavírus miatt a program egy időre leállt, igyekeznek mindenhová elvinni a tanfolyamot, ahol igény fogalmazódik meg rá - akár többször is. Olyannyira sikeres a projekt, hogy Szatmár, Bihar és Maros megye is kérte annak kiterjesztését.  

Fotó: https://www.facebook.com/pg/szit.ro