Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Húsz éve várja a református egyház a Wesselényi-kollégium visszaszolgáltatását

Húsz évvel ezelőtt, 2003 nyarán igényelte vissza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a kommunista rendszer által 1948-ban államosított Zilahi Református Wesselényi Kollégium épületegyüttesét, ahol évtizedek óta a román tannyelvű zilahi Silvania Főgimnázium működik. A közel két évtizedes restitúciós bírósági eljárások során a magyar egyház számára kedvező ítélet született: 2021 decemberében a Kolozs megyei táblabíróság a KREK javára döntött, elismerve a református egyház tulajdonjogát a zilahi Wesselényi-kollégium ügyében.

Ám a bíróság döntését a zilahi önkormányzat megtámadta, ezzel párhuzamosan pedig, mondvacsinált vádakkal a zilahi ügyészség bűnvádi eljárást indított Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ellen. Az egyházi ingatlan húsz évvel ezelőtti visszaigénylésével kapcsolatban Florin Morar, a Silvania Főgimnázium igazgatója a helyi román sajtónak úgy nyilatkozott, az iskola számára óriási terhet jelent, hogy a két évtizedes peres eljárások miatt az oktatási intézményt nem sikerült felújítani, így csak a minimális állagmegőrző munkálatokra volt lehetőségük.

Wagner Erik, Bogdán Szabolcs János jelenlegi püspök titkára a peres eljárás fejleményeivel kapcsolatban a Krónikának elmondta, hogy a visszaszolgáltatási folyamatot a zilahi önkormányzat által benyújtott alkotmányossági kifogás akadályozta meg. A zilahi polgármesteri hivatal alkotmányellenesnek tartja a Wesselényi-kollégium épületegyüttesének visszaszolgáltatását. Mivel az alkotmányra hivatkoznak, jelenleg Bukarestben, az alkotmánybíróság asztalán pattog a labda” – fogalmazott  Wagner Erik. A lelkipásztor nem tartja valószínűnek, hogy az alkotmánybíróság egyhamar dönteni fog, így az épületek restitúciója elhúzódhat.

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Magyar  tulajdonban levő cég vásárolta meg a zsibói Wesselényi-kastélyt

A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány portfóliójába tartozó Manevi Zrt. tulajdonába került a zsibói Wesselényi-kastély.  A kastély jelenlegi tulajdonosát jelző, május 19-én kiállított telekkönyvi kivonatot a kastélyt eladó örökös juttatta el az MTI tudósítójának.

Janicskó András, a kastély örököse az MTI-nek elmondta: a kolozsvári Micro Vision Consult Kft. üzleti tanácsadó cég - mely április 20-án tőle vásárolta meg a műemléképületet - azonnal túl is adott a kastélyon. Ezt igazolja a friss telekkönyvi kivonat.

A Manevi Zrt. korábban Szatmár megyében vásárolt meg két történelmi jelentőségű műemléképületet: a Szatmárnémeti központjában álló egykori Pannónia szállót és azt a nagykárolyi épületet, amelyből 2014-ben költözött ki a város polgármesteri hivatala.

A zsibói Wesselényi-kastélyt csaknem egy évtizede árulja az örökös, aki belátta, hogy képtelen előteremteni a kastély felújításához és működtetéséhez szükséges összegeket. A kastélyra a bukaresti Artmark Historical Estate Kft. kereste a vásárlókat, folyamatosan csökkentve az árat, amely végül 800 ezer eurónál (288 millió forint) állapodott meg.

A romániai törvények elővásárlási jogot biztosítottak a román államot megtestesítő intézményeknek: a Kulturális Minisztériumnak, a Szilágy Megyei Tanácsnak és a Zsibói Polgármesteri Hivatalnak. Miután a kulturális tárca márciusban lemondott az elővásárlási jogáról, a Szilágy megyei önkormányzat jelezte, hogy megvásárolná az épületet. A tanács április 28-i ülésén határozott az adásvételi tárgyalások elkezdéséről, tárgyalóbizottságot nevezett ki, és pénzt is elkülönített a költségvetésében az üzletre. Csak később szembesült azzal, hogy a történelmi jelentőségű ingatlan már egy bő héttel korábban gazdát cserélt.

Janicskó András kedden az MTI-nek elmondta, a megyei önkormányzat kifutott a törvényes határidőből az elővásárlási jog érvényesítésével. Szilágyi Róbert, a megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke, a megyei tárgyalóbizottság vezetője a Maszol.ro-nak viszont azt mondta, hogy a törvényes határidőn belül jelezték vásárlási szándékukat, ezért bírósághoz fordulnak az elővásárlási joguk érvényesítéséért.

A barokk és klasszicista stílus ötvözésével 1779 és 1796 között felépített kétszintes kastély 2200 négyzetméteres hasznos területtel rendelkezik. A tízhektáros kastélykertből 1,3 hektárt szolgáltattak vissza az örökösnek, a fennmaradó részen botanikus kert működik.

A kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa Teleki Artúrné Wesselényi Ilona volt. Az ő leszármazottja, a Szilágysomlyón élő Janicskó (született Teleki) Éva 17 éven át pereskedett az örökség visszaszerzéséért. 1997-ben az állam az épületért csekély összegű kártérítést fizetett, amit a család visszafizetett az államnak, amikor a törvények módosítása nyomán a természetbeni visszaszolgáltatásra is lehetőség nyílott. A restitúcióról végül 2012 tavaszán hozott jogerős ítéletet a bíróság.

A zsibói Wesselényi-kastély az államosítás után iskolaként, majd pionírok (úttörők) házaként működött. Az 1989-es romániai rendszerváltás után is a gyermekek számára szabadidős foglalkozásokat szervező intézmény, illetve a kastélyparkban kialakított botanikus kert irodái működtek benne.

MTI

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Szilágy Megye Tanácsa kinyilvánította: élne a zsibói Wesselényi-kastély elővásárlási jogával

Szilágy Megyei Tanács április végi ülésén kinyilvánította: élni kíván az elővásárlási jogával, és megvenné a zsibói Wesselényi-kastélyt, amelyet évek óta árulnak az örökösök - nyilatkozta az MTI-nek Szilágyi Róbert István, az önkormányzat alelnöke.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus elmondta: az önkormányzati testületben a kormánykoalíció pártjainak  képviselői támogatták az erre vonatkozó előterjesztést, mely megkapta a megyei képviselők kétharmados támogatását. A szociáldemokrata önkormányzati képviselők nem vettek részt a szavazáson, már egy korábbi napirendi pont tárgyalásakor távoztak a gyűlésteremből.

A tanács öttagú tárgyalóbizottságot jelölt ki, amelyet Szilágyi Róbert István vezet. Ez a testület készíttet újabb szakértői értékbecslést, és kezdi el a tárgyalásokat a kastély örökösének képviselőjével.

A politikus elmondta: reményei szerint 30-60 napon belül megköthetik a szerződést a kastély megvásárlásáról. Hozzátette: ha sikerül megegyezni, és az önkormányzat tulajdonába kerül a kastély, arra számítanak, hogy EU-s forrásokból tudják felújítani. Kijelentette: mindenképpen kulturális rendeltetést szánnak az épületnek.

A barokk és klasszicista stílus ötvözésével 1779 és 1796 között felépített kétszintes kastély 2200 négyzetméteres hasznos területtel rendelkezik. A tízhektáros kastélykertből 1,3 hektárt szolgáltattak vissza az örökösnek, a fennmaradó részen botanikus kert működik.

A kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa Teleki Artúrné Wesselényi Ilona volt. Az ő leszármazottja, a Szilágysomlyón élő Janicskó (született Teleki) Éva 17 éven át pereskedett az örökség visszaszerzéséért. 1997-ben az állam csekély összegű kártérítést fizetett az épületért, amit a család visszafizetett az államnak, amikor a törvények módosítása nyomán a természetbeni visszaszolgáltatásra is lehetőség nyílott. Az örökösök azért kényszerültek a kastély eladására, mert belátták: nem tudják előteremteni a felújításhoz, karbantartáshoz szükséges összeget.

A zsibói Wesselényi-kastély az államosítás után iskolaként, majd pionírok (úttörők) házaként működött. Az 1989-es romániai rendszerváltás után is a gyermekek számára szabadidős foglalkozásokat szervező intézmény, illetve a kastélyparkban kialakított botanikus kert irodái működtek benne. Visszaszolgáltatásáról 2012 tavaszán hozott jogerős ítéletet a bíróság. A Szilágy megyei önkormányzat azt követően élhetett az elővásárlási jogával, hogy korábban a román kulturális tárca lemondott erről.

Fazakas Miklós lesz újabb négy évre Zilah alpolgármestere

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben önkormányzati képviselői mandátumot nyert Fazakas Miklós lesz újabb négy évre a város egyik alpolgármestere, miután november 10-én megválasztotta a város önkormányzata a település két alpolgármesterét.

Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint a keddi rendkívüli tanácsülésen Ionel Ciunt polgármester Fazakast és a szociáldemokrata Teodor Balajelt javasolta alpolgármesternek, akik az elmúlt négy évben is betöltötték ezt a tisztséget. A városvezető azzal indokolta a javaslatát, hogy az előző négy évben kiválóan együttműködött a két jelölttel. A 21 tagú testületben Fazakas 19 támogató szavazatot kapott, a szociáldemokrata jelölt 12-őt, ami elég volt az újraválasztásukhoz.

Fazakas Miklós mandátuma körül korábban jogi vita alakult ki. A Zilahi Bíróság első fokon nem érvényesítette mandátumát, mert az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) korábban összeférhetetlenséget állapított meg a politikusnál. Az ANI azt találta törvénybe ütközőnek, hogy 2012. július 23. és augusztus 28. között egy időben töltötte be az alpolgármesteri tisztséget, és képviselte a várost a helyi közszállítási vállalat igazgatótanácsában. Másodfokon azonban október végén Fazakasnak adott igazat a Szilágy Megyei Törvényszék, amely érvényesítette a mandátumát, így elhárultak a jogi akadályok az alpolgármesterré való újraválasztása elől.

Fotó: Facebook/Fazakas Miklós

Összeomlott a Bay-kastély a Zilah melletti Ördögkúton

Az elmúlt napok esőzései nyomán összeomlott a Bay-kastély a Szilágy megyei Ördögkúton - közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség. A kastély összeomlására a Szilágy Megyei Történeti és Művészeti Múzeum kutatója, Horatiu Cocis hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében. A muzeológus szerint a kastély a helybeliek lassú és vágyott rombolásának esett áldozatul. Összeomlásával pedig a gyűlölet, a felelőtlenség és a műveletlenség győzött.

A 19. század közepén neoromantikus stílusban épített kastélyban az államosítás után a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet székháza működött. Az épület 1990 után gazdátlan maradt és romossá vált. Egy 2018-ban végzett felmérés szerint már csak kilenc százaléka állt. A község polgármesterének a többször megismételt kérésére 2019-ben törölték a műemlékek országos lajstromáról.

Cristian Oros polgármester az Agerpresnek elmondta: hosszabb távon azt tervezik, hogy a kastély helyén építsék fel a polgármesteri hivatal új épületét.

A Bay-kastély utolsó tulajdonosa Bay Ferenc volt, aki a második világháború végén elmenekült a faluból. A szilágysági földbirtokost a román hatóságok felelősnek tartották azért, hogy 1940-ben a faluba bevonuló magyar honvédség vérengzésének 86 helybéli esett áldozatul. A település korábbi elöljárója közölte: a faluban nem nézik jó szemmel az egykori háborús bűnös birtokát.

A kastély összeomlására a Szilágy Megyei Történeti és Művészeti Múzeum kutatója, Horatiu Cocis hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében. A muzeológus szerint a kastély a helybeliek lassú és vágyott rombolásának esett áldozatul. Összeomlásával pedig a gyűlölet, a felelőtlenség és a műveletlenség győzött. Cocis nem tartotta elfogadhatónak azt, hogy a helyi közösség egy műemléképületen torolta meg mindazt, ami 1940-ben történt.

A Bay-kastély két épületszárnyból állt, amelyeket a velencei Sóhajok hídja mintájára épült átkelő kötött össze.

Horatiu Cocis bejegyzését, a kastély egykori és mai fotóival, ITT olvashatják: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1233537730321723&id=100009965220377

 

A Zilahi magyarok szeretnének még erősebben kötődni a múltjukhoz

A „Varrd magad a viseleted!” program tavaly indult el, és már 15 Szilágy megyei településre jutott el. Célja, hogy a fiatal nemzedék elsajátíthassa a helyi népviselet varrásának gyakorlatát az idősebbektől, és továbbvigyék a hagyományt. Mindemellett a szervezőket is meglepte, hogy a tanfolyam milyen fontos közösségépítő szerepet is játszik azokon a településeken, amelyeken eddig felkarolták. A népviselet varrás nem csak vidéken, hanem városon is népszerű. Zilahon például olyan nagy volt a túljelentkezés, hogy több csoportot is indítani kellett. A programhoz anyaországi, debreceni szakemberek is csatlakoztak, akik az elkészült viseleteket dokumentálják.

„Olyan magas érdeklődést mint itt, sehol sem tapasztaltunk. Amiatt lepett meg minket ez, mert Zilah az egyik olyan település, ahol nem találtunk forrásokat arra vonatkozóan, hogy volt-e, és ha igen, milyen volt a népviselet. Sajnos sem régi fotókon, sem pedig leírásokban nem bukkantunk rá, és mégis akkora vonzalom van a zilahi magyarok körében a népviseletek iránt, hogy szükségmegoldásként több csoporttal indítjuk el a tanfolyamot. Ez a magas érdeklődés arról árulkodik, hogy a zilahi magyarok erős identitással rendelkeznek, és még erősebben kötődni szeretnének múltunkhoz, mert értik, hogy ez a sikeres jövőnk záloga.” – nyilatkozta a Szilágysági Szónak Bogya Anna, a program kezdeményezője.

A megyeszékhely egyébként az egyik olyan szilágysági település, ahol nem találtak a szervezők forrásokat sajátos népviseletről. Így a zilahi tanfolyamok résztvevői a krasznai viselet, majd a tövisháti viselet megvarrását sajátították el. 

A programot a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (SzIT) indította el - ötletgazdája Bogya Anna, a SzIT elnöke -, a magyar kormány támogatásával, a Csoóri Sándor Alapon keresztül valósítják. A kezdeményezést az RMDSZ Szilágy megyei tisztségviselői a kezdetektől támogatták, a tanfolyamok koordinátora Katona Ibolya, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének jogásza.

A program valamennyi helyszínen alapos dokumentálódással indít, mivel nincs két egyforma magyar népviselet Szilágyságban. Motívumaikban, szabásaikban településről településre eltérőek, legyen szó a pliszírozott szoknyákról, a bő felsingekről, a bő ujjú lengyelingeken át az egyszerűbb felsőkig.

Az elkészült viseletek sehol sem kerülnek a szekrények mélyére – a lányok, asszonyok jeles napokon  magukra is öltik azt.

A szervezők, bár a koronavírus miatt a program egy időre leállt, igyekeznek mindenhová elvinni a tanfolyamot, ahol igény fogalmazódik meg rá - akár többször is. Olyannyira sikeres a projekt, hogy Szatmár, Bihar és Maros megye is kérte annak kiterjesztését.  

Fotó: https://www.facebook.com/pg/szit.ro