1904. november 6-án a zilahi vármegyei közkórház parkjában felavatták Szikszai Lajos 1848-as forradalmár és szabadságharcos mellszobrát. Az impériumváltásokat követően Dr. Berger János főorvos műve eltűnt máig ismeretlen körülmények között, ám a tervek szerint a város hamarosan ismét szoborral tiszteleg Szilágy vármegye egykori alispánja előtt.

Az 1825. november 25-én Szilágysámsonban született Szikszai Lajos a Szilágyság és Zilah 19. századvégi politikai, gazdasági és kulturális életének egyik meghatározó alakja volt. Munkássága idején Zilah hatalmas fejlődésen ment keresztül mind a városrendezés, mind a kulturális élet szempontjából.  Szikszai Lajos Szilágy vármegye alispánja, 1848-as forradalmár és szabadságharcos, politikus, az Országgyűlés tagja, királyi tanácsos és műgyűjtő volt. Kolozsváron és Nagyszebenben tanult jogot. 1848. május 28-án közlegényként bevonult a szegedi 3. honvéd zászlóaljba, majd csakhamar honvéd századosi rangig jutott. Részt vett több fontos csatában is, például a szenttamási, szolnoki és tápióbicskei csatákban, illetve jelen volt Buda ostrománál, a peredi harcokban és Ószőny visszavételénél is. Később, 1861-ben közhivatalnoki pályára lépett, kezdetben a Diósadi járás alszolgabírójaként. Csak 1862-ben szerezte meg az ügyvédi oklevelet, ám egy üggyel, amellyel a Wesselényi család bízta meg, hamar országos hírnevet szerzett. 1883. december 18-án közfelkiáltással egyhangúlag alispánná választották, majd 1889-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1889-ben és 1895-ben is újra megerősítették alispáni tisztségében. Az ő tudományos érvelésének volt köszönhető, hogy az 1876-os megyerendezéskor nem Szilágysomlyó, hanem Zilah lett Szilágy vármegye székhelye. Szerepe volt a vármegyei kórház, a fogház megépítésében, az első üzem, a téglagyár létrehozásában. Szenvedélyes gyűjtő volt, az 1951-ben megalakult zilahi Történelmi és Művészeti Múzeum alapgyűjteményét az ő hagyatékából kikerülő kő- és bronzeszközök, illetve kerámiatöredékek jelentették.

2019-ben a helyi önkormányzat részvételen alapuló költségvetés-tervezést indított, és a beadott pályázatok közül az egyik Szikszai Lajos mellszobrának felállítását célozta meg. A helyi magyar vezetők külön örültek annak, hogy a pályázat benyújtója, illetve a kezdeményező egy román fiatalember volt. Az ötletet természetesen a magyar közösség is felkarolta, így a tizenkilenc beérkező javaslat közül ez lett az egyik, amelyet pozitívan bírált el a döntőbizottság. A tavalyi járványügyi helyzet közrejátszott abban, hogy ez a terv még nem valósulhatott meg.

A pályázat egyelőre csak a szobor felállítását célozza meg, a tervező és a kivitelező kérdése majd a költségvetés elfogadása után kerül napirendre: a város pályázatot fog kiírni ezek megtalálása, felkérése érdekében. Egyelőre nem jelölték ki a szobor helyét sem, bár igen valószínű, hogy a régi alkotás helyén állítják majd fel.

Forrás: kronikaonline.ro